Nőként, női lélekkel valahogy nehezebben megy a női elfogadás, mint a férfiaknak. Ez az idő előrehaladtával azonban egyre jobb lesz. A média is önti ránk az elvárásokat, gyakorlatilag két dologról szólnak a hírek a „hírességek” testével kapcsolatban. Az egyik, hogy mennyit fogytak/híztak, a másik, hogy nem csinálnak semmit, elfogadták önmagukat.
Az elsőről csak dióhéjban annyit, hogy nekem az lehet példakép, aki saját erőből, edzéssel, kitartással éri el a kívánt formáját. Sajnos tele a sajtó azzal, hogy gyomorszűkítő vagy gyomoreltávolító műtéttel micsoda formába lendültek egyes „celebjeink”. Maguktól nem voltak erre képesek? Mit látnak ebből a tinilányok? Egyél, aztán majd kiveszik a fél gyomrod és jó nő lesz belőled? Megjegyzem, egy ilyen műtét ára több millió forint, sokkal több, mint ma egy magyar közmunkás egy év alatt összelapátol….
A másik csoportba, az elfogadtam magam csoportba főként idősebb hölgyek kerülnek. Vagy a hirtelen meghízottak, akik egyszer fogják magukat és mégis lefogynak. Annyira mégsem tudta elfogadni a húsosabb formáját.
Szóval a 40 fölötti nők már bátran vállalják önmagukat, a kis hurkáikkal vagy integetőhájukkal együtt, pláne menopauza utáni nők. Mindig is csodáltam ezeket az erős asszonyokat, akik tudatukban vannak saját hibájukkal és előnyükkel, és tudják is használni azokat. Nem aggódnak, hogy mindenütt feszes-e a bőrük, megjelentek-e az első komolyabb ráncok. Megvannak a bevált módszereik a saját testük karbantartására és nem kísérletezgetnek az aktuális trendnek megfelelően. Inkább vesznek egy-egy minőségi darabot és használják évekig, netán évtizedekig. Nem akarnak megfelelni a külvilágnak. Így lehet szépen megöregedni.
40 fölött könnyebben megy a női elfogadás
40 felé közeledve már értem mi történik! Egyszerűen fogy az energia! Ami van, azt pedig más, fontosabb dolgokra kell fordítani, mint pl. a család. Ez nem azt jelenti, hogy minden középkorú nő elhagyja magát, megmarad az egészségtudatosság, de a prioritás más. Valahogy belefárad az ember az életbe, meg a harcokba, főleg, hogy önmagaddal harcolj. Valahogy úgy belassulsz belül, miközben a világ gyorsít melletted.
Meg kell élni minden életszakaszt és nem szabad egyet sem kihagyni. Legyél vad csikó a 20-as éveidben, bulizz, plázázz, pasizz, barátnőzz akkor. A 30-as éveidben állapodj meg, alapíts családot, hogy a 40-es éveidben nyugodtan, lehiggadva legyél eltökélt üzletasszony, kiteljesedett családanya, vagy bármi, amiben jól érzed magad! Nem hiába mondják, hogy az asszony olyan, mint a jó bor, minél érettebb, annál jobb!
Én már elfogadtam, hogy sosem leszek 60 kiló és nem lesz hosszú, szőke hajam sem. De már nem is célom!