“Tiszta ideg vagytok a stressztől”, hangzik gyakorta az emberek szájából. Szinte minden nap használatos szó, amit mindig valami negatívval érzéssel azonosítunk és amitől folyamatosan úgy érezzük, hogy nyomáskényszer van az életünkön. A stressz alatt biztosan valamilyen negatív dolgot értünk. De honnan jön ez a furcs, megmagyarázhatatlan ősi érzés?

Ment, mendegélt az ősember és szembe találta magát egy kardfogú tigrissel. Villámgyorsan el kellett döntenie, hogy elmenekül-e vagy harcba száll. Minden idegszálával koncentrált, a feladatra fókuszált, az izmai megfeszültek, a tenyere izzadt, a szíve kalimpált, majd cselekedett. A szervezete adott egy élettani reakciósorozatot. Mai szóval élve stressz érte. Majd megoldotta a helyzetet és az élete visszatért a megszokott, nyugodt kerékvágásba.

Tulajdonképpen az agyunk által kiadott a „harcolj vagy menekülj” parancsra adott reakció maga a stressz.

A baj akkor van, ha ez a parancs állandósul és a megfeszítést követően nem jön a lenyugvási, pihenési fázis. Ez jelenti a stresszt a 21. századi modern embernek.

stresszes vagyok

Felgyorsult világban élünk

Az tény, hogy ma itt Európában, de az egész világban is rengeteg impulzus ér minket szinte percenként, felgyorsult világban élünk, olyan gyorsban, amire nem tervezték az emberi szervezetet. Az agyunk tehát nagyon gyakran adja ki a „menekülj vagy harcolj” parancsot, ami egy teljesen normális reakció a részéről. Mivel folyamatosan megfeszítve tart minket ez a parancs, ezt a nyomást érzékeljük a ránk nehezedő negatív stressznek.

Miért hangsúlyozom ki, hogy negatív stressz? Mert van bizony pozitív stressz is, amit hívhatnánk tettre kész izgatottságnak is, ami szükséges, hogy előrehajtson minket, különben apátiába süllyednénk.

Mindenkinek van stressztűrő képessége.

Ez a nyomáselviselés teljesen egyéni, hogy a szervezete meddig tolerálja a megfeszítő élettani funkciókat. Meyer Friedman és Ray Rosenman kardiológusok kezdték el vizsgálni a viselkedés (személyiség) és a szívinfarktus közötti párhuzamot. Ezek alapján A és B típusú embereket különböztetünk meg.

Az A típusú személyiség versenyző hajlamú, agresszív típus (tudod, az a nyomulós fajta), a B típusú személyiség nyugodtabb, lassabb, türelmesebb. Az A típusú személyiségek háromszor akkora eséllyel kapnak stresszből eredő szívinfarktust, mint B típusú társaik.

A stressz ma már komoly egészségügyi rizikófaktor. Szerencsére ezt a munkaadók is felismerték, hogy a stresszcsökkentett emberi munkaerő mekkora érték számukra, így egyre többen fektetnek hangsúlyt arra, hogy pl. stresszkezelési tréninget tartsanak az alkalmazottaknak, vagy biztosítsanak pihenési, sportolási lehetőségeket. Vagy vannak ún. slow movementek, amik azt célozták meg, hogy lassítsunk az életünkön.

Mindenki életében vannak olyan tényezők, amelyek miatt folyamatos a stressznyomás.

Tapasztalataim szerint a legnyomasztóbbak a

munkahelyi stressz (körülmények, munkatársak, főnök, határidők…)
időnyomás (tökéletesen teljesíteni határidőre…)
párkapcsolati stressz (benne maradni egy olyan kapcsolatban, ami nem épít, hanem elvesz…)
önmagunk elfogadásának hiánya (egész napos frusztráltság, önbizalomhiány, örökös kétkedés…)

Időgazdálkodás

A stressz gyakran a helytelen időgazdálkodásból ered, márpedig az időd gazdája Te magad vagy, Te döntöd el mi a fontossági sorrend. Lesznek az életedben olyan semények, amik elgondolkodásra fognak késztetni a fontosságot illetően. Engedd meg, hogy elmeséljek egy apró történetet az életemből, ami nagyon gyakran eszembe jut, pedig nem ma történt:

A főiskola után könyvelőként helyezkedtem el egy amerikai cégnél. Egyszer panaszkodtam a főnökömnek, hogy minden nap túlóráznom kell, mert napi 8 órába nem fér bele, amit rám oszt. Erre elő vett egy vaskos könyvet és azt mondta: „Rossz a time-managemented. Olvasd el ez, és oszd be hatékonyabban az idődet.”

Akkor egy hülyének gondoltam, de ma már értem. Az idő egységnyi, azon nem tudsz változtatni, de a hozzáállásodon igen.

És ez pont így van a stresszel is: nem kell elfogadnod a tényt, hogy stresszes a világ, így én is stresszes vagyok.

Azzal kezdtem, hogy a stressz tulajdonképpen egy élettani reakciósorozat, tehát Te magad, az agyad generálja. Mint ilyen, a megoldás is ott van Benned! Minden, belőled induló parancsot Te magad tudsz ellensúlyozni.

A legegyszerűbb és azonnali módja a stresszcsökkentésnek: hosszan belélegez-hosszan kilélegez. Ez egy szituációban villámgyorsan használható és lenyugtat.

A stresszkezelés egy hosszabb tanulási folyamat, azt kell elérni, hogy külső tényezők ne hassanak Rád olyan szinten, hogy folyamatos stressznek tedd ki magad.

  1. Egy önmagát jól ismerő, önmagában bízó embert nehezebb kibillenteni a belső egyensúlyából.
  2. Vannak lazító technikák, tudományosan igazoltak is, amik gyakorlásával csökkenthető a lelki és testi nyomás.
  3. Masszás
  4. Meditáció (befelé figyelés, nincs semmi lótuszülés, meg ommmmozás, ha nem ez a célod)
  5. Pozitív pszichológia: az tényleg csak a gondolkodásmódod függvénye, hogy mit veszel észre, látod-e a szépet és a jót is?
  6. Minden „húzós” időszak után bevezetsz egy „lazítós” időszakot is.
  7. Rendszeresen biztosítod magadnak a „semmitcsinálós” szabadságot.
  8. Tényleg foglalkozol az időgazdálkodással, lepasszolod a feladataidat, amit csak tudsz.
  9. Keresel olyan tevékenységeket, amik feltöltenek (sport, kézműveskedés, akármi, amibe bele tudsz feledkezni és nem teljesítménykényszeres)